25

A Kenyértörés előadás visszarepít minket a görög-perzsa háborúk idejébe, a Kr. előtti V. századba, a marathoni, a thermopülai, és a szalamiszi csatába. Ténoszon, egy apró görög szigeten vagyunk, ahol egy pékcsalád történetét ismerjük meg és bepillantást nyerünk a 2500 évvel ezelőtti eseményekbe.  A darab fókusza a család történetén keresztül a szolidaritás és a háború viszonya: Mi a helyes döntés, ha a szolidaritás erkölcsi parancsa ellentétbe kerül a túlélés parancsával? Elítélhető-e az, akinek saját és szűk közösségének boldogulása előbbre való, mint a bajba jutottért való kiállás? És az, aki a másikért való kiállással saját közösségét sodorja veszélybe? Hol van az a pillanat, amikor már nem helyes csöndben maradni, és hol van az a pillanat, amikor még csöndben kell maradni? Az előadás utolsó harmadában Ténosz népének – azaz a nézőknek kell dönteniük arról, mit gondolnak helyes cselekedetnek egy adott szituációban. Mindenki elmondhatja véleményét, majd cserép szavazással dönt a népgyűlés.

A Kenyértörés nemcsak színházi előadás, de kiváló alkalom egy rendhagyó történelemórára is, mely során a nézők találkoznak a történelemmel másfél órában. Átélhetőek lesznek számukra a híres csaták, a hellének helyzete, felidézzük az ikonikus 300 spártai harcost. Előadásunkkal az ókori Görögország nem csupán érettségi tétel lesz, hanem valódi időutazás – három színésszel és néhány kellékkel létrehozva.

A nézők résztvevőkké válva közösen gondolkodnak és vitáznak, miközben olyan kérdésekről beszélgetünk, melyek mindenkit foglalkoztatnak. Ugyanakkor a Kenyértörés teljesen politikamentes előadás. Nem sugall semmit sem az ókori, sem a mostani háborúkkal kapcsolatban. Nem tör pálcát a szolidaritás vagy a „nem akarok belefolyni” érzés felett. Vizsgál, elemez, gondolkodik és gondolkodtat. Állásfoglalás nélkül mutatja be a különböző nézőpontokat, reagálásokat. És pontosan ettől érdekes minden 13+-os korosztálynak egyaránt.